Nyomórugó

Alak és méret: A nyomórugók általában hengeres spirál alakúak, egyenlő osztással. Fő méretei közé tartozik a külső átmérő, a belső átmérő, a középső átmérő (a külső és a belső átmérő átlaga), a szabad magasság (az a magasság, amikor nincs külső erőhatásnak kitéve) és a rugóhuzal átmérője. Ezeknek a méreteknek a kialakítása az adott alkalmazási forgatókönyvtől függ. Például kis elektronikai eszközökben a nyomórugó mérete nagyon kicsi, mindössze néhány milliméter külső átmérővel, míg a nagy ipari gépek lengéscsillapítóiban a nyomórugó külső átmérője elérheti a több tíz centimétert, és a szabad magasság is ennek megfelelően magas lesz, hogy megfeleljen a nagy nyomásnak és a megfelelő nyomólöketnek.
Végszerkezet: A nyomórugók végformái változatosak, a gyakoriak lapos köszörülések és nem köszörültek. A lapos végű nyomórugó egyenletesebben osztja el a nyomást, és csökkenti a feszültségkoncentrációt, ha nyomásnak van kitéve. Bizonyos helyzetekben, ahol nagy stabilitásra van szükség, például a precíziós műszerek lengéscsillapítóinál, a lapos végű nyomórugó megbízhatóbb támogatást nyújthat. Ezen kívül vannak speciális végszerkezetek, mint például a szűk és lapos végek (a rugóhuzalok mindkét végén szorosak és laposak), amelyek jobban alkalmazkodnak az adott beépítési helyekhez és feszültségi módokhoz.
Lengéscsillapítás és pufferelés: A nyomórugókat széles körben használják különféle mechanikai berendezések ütéscsillapítására és pufferelésére. Például a lyukasztó berendezésekben hatalmas ütközőerő keletkezik, amikor a lyukasztó ütést hajt végre. A nyomórugót a lyukasztóprés alapja és munkaasztala közé kell beszerelni. A lyukasztóprés lefelé irányuló nyomási folyamata során a rugó összenyomódik, elnyeli és puffereli az ütési erő egy részét, ezáltal védi a lyukasztóprés mechanikai szerkezetét és formáját, és csökkenti a berendezés hosszú távú, súlyos ütközés által okozott károsodását. Eközben a szerszámgépekben, például marógépekben és fúrógépekben nyomórugókat is használnak a szerszám és a munkadarab közötti forgácsolóerő pufferelésére, így a vágási folyamat gördülékenyebbé válik.
Rugalmas támaszték: Egyes mechanikai eszközökben, amelyek rugalmas alátámasztást igényelnek, a nyomórugók döntő szerepet játszanak. Például egy szállítószalag tartószerkezetében nyomórugók szolgálhatnak rugalmas tartóelemként. Amikor a szállítószalagon lévő anyag súlya megváltozik, a nyomórugó adaptívan tudja beállítani a támasztóerőt, hogy biztosítsa a szállítószalag zökkenőmentes működését különböző terhelési feltételek mellett. A precíziós gépek munkaasztal-tartójában a nyomórugók precíz elasztikus alátámasztást biztosíthatnak, lehetővé téve a munkaasztal gyors egyensúlyi helyzetbe való visszatérését kis külső zavarok hatására, biztosítva a precíziós megmunkálás pontosságát.
Reset funkció: Sok mechanikus mozgó alkatrészt vissza kell állítani a művelet befejezése után, és a nyomórugók ideálisak ennek a funkciónak a megvalósításához. Például a mechanikus rögzítéseknél, amikor a rögzítés elengedi a munkadarabot, a nyomórugó vissza tudja állítani a rögzítés megfogóját a kezdeti befogási helyzetébe, felkészülve a következő befogási műveletre. Az autómotorok szelepmechanizmusában nyomórugókat használnak a szelepek gyors visszaállítására a nyitás után, biztosítva a motor normál szívó- és kipufogófunkcióit.